2.fejezet:Üdvözlet Londonban!

Sziasztok!:)
meghoztam a második részt is :)
köszönöm a komikat :*
ha tetszik komizz és iratkozz fel!:)
jó olvasást!xx


Debora Michael

Izgatottan ugráltam végig a hazafele vezető utat.Majd kiugrottam a bőrömből,amit nem is tagadtam.Felemelő érzés volt tudni,hogy az álmod megvalósulni látszik.Hiper gyorsan léptem be a házba és rohantam fel a szobámba.Előkaptam az ágyam alól a bőröndöm,majd pakolni kezdtem.Beraktam minden ruhadarabot,amire szükségem lehet a munka során.Bikinitől kezdve,a kötött pulcsiig.Kitudja milyen idő lesz!Előkotortam egy másik táskát,majd belepakoltam a nesze szereim köztük véve a tusfürdőm és a samponom.A smink készletem egy külön rublikába raktam.Előkotortam a második bőröndöm és belepakoltam a cipőim.Tudniillik elég gazdag családból származom,szóval nem szenvedtem hiányt.Mindent megkaptam amit szerettem volna.Igen,elvoltam kényeztetve,viszont nem szálltam el magamtól.Sokak szerint nagyképű voltam,sőt némely ember ribancnak is tartott,csak azért mert adtam a külsőmre.Érdekes emberek,nem de?
-Baby you light up my world like nobody else....-a telefonom hangos zenélése rázott vissza a jelenbe.Felkaptam az asztalról és a fülemhez emeltem a készüléket.
-Do,bepakoltál már?-Ashley izgatott,kissé ideges hangja zengte be a telefont.
-Már többnyire készen vagyok,már csak pár cuccot kéne behajítanom a táskába.De miért?-kérdeztem.
-Az egyik ok,hogy most hívott az igazgató miszerint hamarabb kell mennünk,vagyis 18:30-kor indul a gépünk,ami pontosan 4 óra múlva van.A másik ok pedig,hogy beakartam még ugrani a városba vásárolni..szóval nincs kedved eljönni velem?-tisztán hallottam,hogy Ash elmosolyodik.
-Rendben,találkozzunk egy félóra múlva az utca végén,addig összepakolok.-mondtam.
-Oké,akkor félóra múlva,szia.-mondta,majd válaszomat meg sem várva letette a telefont.Magam mellé dobtam az ágyra és pakolászni kezdtem a maradék ruháim.Miután késznek nyilvánítottam magam,felkaptam a telefonom és a kulcsaim,majd kiviharoztam a házból és az utca végére siettem.Ashley hatalmas vigyorral az arcán nézett rám,majd megragadta a kezem és húzni kezdett a város felé.Minden második butikba bementünk és legalább hat szatyorral jöttünk ki onnan.
-Ashley,már 17:30 van,a gépünk 1 óra múlva indul!-mondtam.Barátnőm megtorpant,majd teljes erőből futni kezdett.Megragadtam jó erősen a szatyraimat,majd futni kezdtem én is.Ashley háza előtt megálltuk,ő pedig felém fordult.
-10 perc és kint vagyok,addig várj meg itt,utána pedig megyünk hozzád és irány a reptér!-mondta és berohant a házba.Elmosolyodtam majd előkaptam a telefonom,és nézni kezdtem az időt.Ashley csakugyan 10 percen belül kint volt,3 bőrönddel és 3 sporttáskával a kezében.Elvettem tőle pár cuccot,majd megindultunk a házam felé.
-Sietek!-mondtam és berohantam a házba.A frissen vásárolt ruháimat beraktam egy sporttáskába,majd a vállamra akasztottam.Megragadtam a 3 bőröndöm és a plusz 2 táskám,majd lebaktattam a földszintre.Kinyitottam a bejárati ajtót,majd kipakoltam a cuccaim és bezártam az ajtót.
-Hívtam taxit,aki majd kivisz a reptérre...azt mondta 10 perc és itt van.-mondta Ashley,én pedig bólintottam.Mindketten izgatottak voltunk,amit nem is igazán tudtunk palástolni,ugyanis szánkat harapdálva álltunk a járdán és vártuk,hogy a taxi megérkezzen.És láss csodát,10 perc elteltével már ott is volt,mi pedig nyomkodtuk a táskáink a csomagtartóba.Beültünk a hátsó ülésre és a reptér felé kezdtünk hajtani.Nem volt messze,szóval nem kellett sokat utaznunk.Kiugrottunk a kocsiból,kifizettük a taxit és elindultunk csekkolni.
-Ashley,mi lenne ha csinálnánk egy utolsó képet,amíg itt vagyunk Los Angelesben?-kérdeztem.
-Na vedd elő a telefonod és pózoljunk!-kiáltotta.Kérésére előkaptam a szuperszónikus telefonom és lefotóztam magunkat.Gyorsan felléptem twitterre és kiposztoltam.

@Do-Michael ugye @AshMonroe18 irány Londooon!:DD xx

Ahsley Monroe

A repülő rohamosan közelített a Föld felé,ami boldogsággal töltött el.Nem sokára kiderül hogy kiknek fogunk dolgozni.Végre Londonba leszek,a legjobb barátnőmmel egyetembe.Gyorsan elővettem a telefonom és lefotóztam magam a repülőgépen.Megcsodáltam magam,majd felléptem twitterre és kiírtam.

@AshMonroe18 Londonbaan a legjobb barátnőmmel,aki itt kockul mellettem!:D xx <3

-Kérjük kedves utasainkat kapcsolják be a biztonsági öveiket,megkezdjük a leszállást!-a bemondó hangja miatt teljesen bezsongtam,ugyanúgy ahogy Dorinda is.Egymást néztük egészen addig,amíg a repülő nem kezdett el gurulni.Akkor kikapcsoltuk a biztonsági övet és felálltunk a székünkből.Az utasok,velünk együtt kezdték meg a leszállást.Dorindával a csomagjaink felé indultunk,majd ki az előtérbe,ugyanis a munkaadóink elméletileg ott vártak minket.Nehézkesen jutottunk át a tömegen a 3-3 bőröndünkkel és a 3-3 sporttáskával a kezünkbe,de már bocsánatkérő pillantás után szerencsésen kiértünk a tömegből.Izgatottan pillantottunk fel és kerestük a munkaadóink.Do-val kigubbasztott szemmel néztünk körbe-körbe,majd megpillantottam egy érdekes táblát.
"Üdvözlet Londonban!Dorina Michael és Ashley Monroe!:) xx"
-Hé!Gyere menjünk oda!-mondtam és húzni kezdtem a cuccaimat magam után.Baránőm készségesen loholt utánam,majd fékezett le a tábla előtt és kezdte el bámulni a kapucnis embereket.
-Sziasztok!Én Ashley Monroe vagyok,ő pedig a barátnőm Dorinda Michael!-mondtam.Az 5 fiú egyszerre emelte rám a tekintetét,majd Dorindára.
-Sziasztok!Nekünk fogtok dolgozni,az én nevem...-mielőtt azonban az ismeretlen fiú válaszolhatott volna,Dorinda száját egy apró sikoly hagyta el,amitől mindannyian megijedtünk.Kíváncsian néztem barátnőmre,aki hirtelen olyan sápadt lett,mint a fal.Nem értettem ezt a reakcióját,de ő csak egyenesen előre bámult az egyik srácra.Érdeklődve néztem a srácra,akinek élénk kék szemei furcsán csillogtak,ajkai pedig felfelé görbültek.A srác elég ismerősnek tűnt,de még sem tudtam hova tenni,egészen addig amíg Dorinda meg nem bökött.
-Szóval,az én nevem Liam..!-mondta az ismeretlen fiú,akit az előbb Do megszakított.Apró mosollyal az arcomon néztem a srácra,és fogtam fel hogy ki áll előttem.Kiskutya szemmel néztem rá,a következő fiúra aki féloldalas mosollyal nézett rám,én pedig egyből felismertem..Zayn Malik,a következő srácra néztem aki őrült módjára vigyorgott...persze az utánozhatatlan Louis Tomlinson.A következő srác a kék szemű srác volt,akibe Dorinda szerelmes volt,egyszerű kitalálni,hogy Niall Horanról beszélek.Az utolsó fiú pedig,a kis göndör volt,aki most féloldalas mosollyal és csillogó szemmel nézett rám..igen,Ő volt Harry Styles.És ők voltak itt előttem a One Direction.A munkaadóim,akiknek a stylistjuk leszek.Most csak álmodom?!!

1.fejezet: A kezdet

Hát sziasztok!:)
Meg is hoztam az első részt.
Remélem elnyeri a tetszésetek!
köszönöm a 2 feliratkozót és az 1 komit!:)
Komizzatok ha tetszik és iratkozz fel!:)
Jó olvasást!xx


*2013-ban,10 évvel ezelőtt*

Ashley Monroe

Kómásan másztam ki az ágyból,és indultam meg a fürdőszobám felé,hogy rendbe szedjem magam.A hajam egy szénaboglyára hasonlított,a szemem alatt pedig sötét karikák éktelenkedtek.Megengedtem a hideg vizet és jó alaposan megmostam az arcom.Előkaptam a fogkefém,majd rányomtam a fogkrém háromnegyed részét,és mosni kezdtem a fogaim.Miután végeztem a fogmosással,megpróbáltam a hajamat kifésülni.Barna loboncom könnyen omlott a vállaimra.Még utoljára belepillantottam a tükörbe,majd a szekrényem felé kezdtem sietni.Magamra kaptam egy rövid sötétkék farmer nadrágot és egy világos kék,kissé bő felsőt.A fejemre tettem a szemüvegem,majd kiléptem a szobámból.Az előszobában magamra vettem,egy egyszerű balerina cipőt és elindultam a suliba. 

Gondolom bekellene nektek mutatkozni.A nevem Ashley Monroe 18 éves vagyok,és ezéven fogok érettségizni.Stylist-nak tanulok,hiszen ebből szeretnék megélni.Mint minden éven,ezéven is felajánlják pár diáknak,hogy valamelyik hírességnek a stylistja legyen.Ha a híresség megvan vele elégedve,könnyebb dolga van az embernek.Kíváncsi voltam,hogy ezéven melyik diák kapja,még csak remélni se mertem hogy én,hiszen nem vagyok olyan tehetséges.
-Hé,Ashley!-egy kellemes hang zökkentett vissza a valóvilágba.Mosolyogva fordultam hátra,ahol legjobb barátnőm,Dorinda állt.Haját lazakonytba a feje tetejére fogta,ruháját pedig egy kissé feltuningolta.Kivágott piros felsőt és egy szürke cicanadrágot vett fel.
-Szia Do!-mondtam és megöleltem barátnőmet.
-Kíváncsi vagyok,hogy ez éven kit választanak ki.Nagyon nem bánnám,ha mi ketten mehetnénk..ráadásul milyen jó lenne már,ha a One Direction-nek dolgozhatnánk!-mondta.Tudniillik Dorina fanatikus One Direction rajongó,nem telik el úgy nap,hogy ne áradozna róluk.Már a jövőjét is eltervezte,miszerint ő lesz a jövőbeli Mrs.Horan.Beteges.
-Jaj Do,te is tudod hogy ez csak egy álom!De inkább menjünk,úgy érezem hosszú lesz ez a mai nap.-mondtam,majd karon ragadtam barátnőmet és a termünk felé kezdtem húzni.Leültünk az utolsó padba és csendesen figyeltük a többieket.A csengő jelezte,hogy az óra elkezdődött,és lassacskán Mr.Boot baktatott a terembe.Mr.Boot csendre intette az osztályt és beszélni kezdett.
-Dorina Michael-t és Ashley Monroe-t várja az igazgató.Kérem fáradjanak be az igazgatói irodába!-hatalmas szemmel meredtem a földrajz tanáromra,aki halvány mosollyal az arcán nézett minket.Sokkoltan álltam fel a padból és indultam meg az igazgatói iroda felé.El se tudtam képzelni,hogy mit csinálhattunk.Elvégre sosem voltunk rossz diákok,legalább is tudtommal nem.Jó jegyeink voltak,szinte kitűnő tanuló voltam,ezért nem értettem ezt a hirtelen látogatást.Az igazgatói iroda előtt még utoljára egymásra néztünk,majd óvatosan benyitottunk.Mrs.Jackson az íróasztala mögött ült és mosolyogva nézett ránk.
-Gyertek csak beljebb és foglaljatok helyet!-mondta.Doval az oldalamon besétáltam az irodába és leültünk a székekre.Kíváncsian néztünk az igazgatóra,aki nagyon lassan,de belekezdett a mondandójába.-Nos lányok,mint tudjátok minden éven elküldünk valaki egy hírességhez,hogy a stylistja legyen.Ez éven magukat,kettőjüket választottuk ki az iskolabizottsággal,ugyanis nagyon tehetségesek és jó tanulók.Elfogadják az ajánlatot vagy esetleg keressünk más valakiket?-kérdezte.Hatalmasra meresztett pupillával néztem az igazgatónőre,aki mosolyogva figyelte a reakciónkat.
-Én benne vagyok!-kiáltotta Dorinda,majd felpattant a székből és ugrálni kezdett.Vigyorogva néztem barátnőmre,aki izgatottan nézett rám.
-És te Ashley,hogy döntöttél?-kérdezte Mrs.Jackson.
-Én is benne vagyok!-mondtam egy apró mosollyal az arcomon.
-Nos,akkor holnap reggel 8-kor indul a gépük Londonba.Ott majd minden kiderül,hogy kikkel fognak együtt dolgozni.Most pedig menjenek haza és pakoljanak be.Jó utazást,aztán ne hozzanak ránk szégyent!-mondta.Aprót bólintottunk mindketten,majd kiviharoztunk az irodából.
-Ashley,te feltudod ezt fogni?!TE meg ÉN,holnap megyünk Londonba..úristen!-kiáltotta és szaladni kezdett.Sokkoltan néztem Dorina után,aki majd kicsattan örömében.Én sem tagadhattam,boldog voltam.De nem akartam,hogy az egész iskola az én sikításomtól zengjen.Barátnőm után futottam,aki a parkolóban ugrált és visított egyszerre.Elröhögtem magam,majd közelebb sétáltam hozzá és követtem a példáját.Együtt visítottunk torkunk szakadtából és ugráltunk körbe-körbe.Nem érdekelt,hogy hányan néznek minket hülyének,éppen az álmunk kezdett megvalósulni.
-Te Dorinda,szerinted kikkel fogunk együtt dolgozni?-kérdeztem.Barátnőm sejtelmesen rám nézett,majd megszólalt.
-Én még mindig a One Direction-re szavazok,viszont Justin Biebernek is örülnék,sőt a Little Mixxel is szívesen dolgozok..-mondta és ahogy láttam őrült fantáziálásba kezdett.
-Hát holnap kiderül!-kiáltottam.Dorinda bólintott egy hatalmasat,majd elindult a hazafele úton.Utána indultam és együtt mentünk,mint két idióta.Az emberek megbámultak,de nem érdekelt minket.Boldogak voltunk!Talán nem is volt boldogabb ember a Földön rajtunk kívül.Nyíltan kimertem mondani,hogy én..Ashley Monroe nagy álmokkal indulok el Londonba,hogy híres stylist legyek!


Harry Styles

Egy unalmas hétköznap,amit végre itthon tölthetek és nem kell egyfolytában rohangálnom.Unalmas volt mindennap ugyanazt csinálni,bájmosolyt vágni a kameráknak,interjút adni és autogrammot osztogatni.Persze nem azt mondom,hogy nem szerettem ezt csinálni,de sok volt.Elvégre melyik 18 éves fiú vágyna arra,hogy ne tudjon elmenni sehová anélkül hogy ne villogna vaku a képébe.Utáltam a paparazzikat.Sőt gyűlöltem őket.Megnehezítették az életem,sohasem találkozhattam úgy lánnyal,hogy másnap ne láttam volna magam a címlapon,miszerint Harry Styles újra becsajozott.De nem így volt,nem olyan barátnőre vágytam,aki a híres embert látja bennem,hanem olyanra aki a Holmes Chapel-i fiút látja meg bennem.De ezek a lányok mind a hírnévre hajtottak,nem én kellettem nekik,hanem a pénz és a híresség.
-Harry.-szólított meg Louis.Ráemeltem a tekintetem és vártam,hogy folytassa.-Holnap új stylis-tok érkeznek.-mondta.Új stylistok?Én én erről miért nem tudtam?
-Őőőő...de minek is?És nekem miért nem szóltatok?-kérdeztem.Louis halványan elmosolyodott,aztán folytatta.
-Hát mert kellenek segítségnek,mi szóltunk de ezek szerint ezt sem hallottad meg..-mondta szemrehányóan.Megforgattam a szemem,majd felálltam a kanapéról és kisétáltam az erkélyre.Nyugalomra volt szükségem,mostanság az életem olyan felfordult volt.Szükségem volt egy barátnőre,egy olyan lányra aki szeretett engem.Szeretethiányom volt.
-Louis!-kiáltottam.Barátom kisétált az erkélyre és kérdő pillantással nézett rám.-Mi a neve a stylistoknak?-kérdeztem.
-Dorinda Michael és Ashley Monroe,mindketten 18 évesek és most fognak érettségizni.Harry holnap érkeznek,ki kell majd mennünk a reptérre,nagyon remélem hogy te is jössz!-mondta.Szóval 2 lány lesz,nos talán az egyiküket majd megfűzhetem.
-Rendben Louis,ott leszek én is.-mondtam és visszafordultam az erkély széle felé.Akkor és ott nem gondoltam,hogy az így is felfordult életem még felfordultabb lehet.

Prológus

Hát sziasztok!
Mint ahogy látjátok bele kezdtem egy új blogba,remélem elnyeri a tetszésetek.
Remélem ez a blogom is legalább olyan 'sikeres'-már ha lehet ezt mondani-lesz,mint a Girls in London with One Direction-ös sztorim.
Nos,itt is van a prológus.:)

Ashley Monroe

-Kicsim,gyere már!Daisy magára rántotta a terítőt és most minden csupa trutyi.-férjem kellemes,meleg hangja csapta meg a fülem.Elmosolyodtam,majd lesiettem a konyhába ahol elég katasztrofális helyzet alakult ki.Kislányom paradicsomfőzelékes ruhával nézte apját,aki telefonjával fotózta a mindössze 5 éves lányt.Daisy felém fordította a tekintetét,majd futni kezdett hozzám és a nyakamba ugrott.Harry elröhögte magát,ugyanis most már nem csak Daisy volt paradicsomfőzelékes,hanem én is.Letettem kislányomat a földre,majd megragadtam a kezét.
-Harry,a terítőt rakd már be a mosógépbe!És rakj fel ujjat,a földről pedig mosd már fel a trutyit.Én addig megfürdetem Daisy-t és átcserélem a ruhámat.-mondtam.Harry bólintott,majd megragadta a terítőt és fürdő felé kezdett lépkedni,még mielőtt belépett volna visszafordult,és rám szegezte a tekintetét.
-Ash,Louisék 15 perc múlva itt vannak,jön Eleanor és a kicsi is.-mondta,majd eltűnt a fürdőszobában.Ölembe kaptam Daisy-t és a fenti fürdőszoba felé kezdtem menni,levetkőztettem a lányom majd a zuhany alá raktam.Tusfürdőt nyomtam a kezébe,majd magára hagytam hogy mosakodjon meg.Előkotortam neki egy aranyos fidres-fodros ruhát,majd a szobámba igyekeztem.Levettem magamról a paradicsom szószos ruhám,és helyette felvettem egy rövid farmernadrágot és egy fehér ujjatlan felsőt.A koszos ruhám,a szennyes tartóba tettem és visszaigyekeztem a fürdőbe.Daisy éppen a játék kacsájával játszott,egészen addig amíg meg nem látott.Aranyos mosollyal nézett rám,majd megszólalt.
-Anya,Louis bácsiékkal Christopher is jön?-kérdezte pöszén.Elmosolyodtam és bólintottam egy hatalmasat.
-Igen jön,de most gyere had töröljelek meg,hiszen nemsokára itt vannak.-mondtam.Daisy fel állt a kádból én pedig köré terítettem a törölközőt.Megdörzsöltem a kislányom testét,és ráadtam a ruhácskát.Leengedtem a vizet a kádban,majd kezembe kaptam Daisyt és lesiettem vele a nappaliban.Harry a kanapén ült és valami értelmetlen műsort nézett a Tv-ben,éppen megakartam kérdezni,hogy Louék mikor jönnek,amikor csengettek.Harry feltápászkodott a kanapéról és az ajtóhoz sietett.Christopher viharzott be az ajtón és egyenesen Daisyhez rohant.Kislányom hatalmas vigyorral nézett Chris-re aki csillogó szemmel bámulta a lányom.
-Sziasztok drágáim!-kiáltotta el magát Louis.Harry nyakába vetette magát és ölelgetni kezdték egymást.Eleanorral egyszerre röhögtünk fel a látvány miatt.
-Hát sziasztok.-köszöntem,majd megöleltem El-t.
-Semmit se változtat az évek során,ugyanolyan hülyék,mint 10 évvel ezelőtt.-mondta.Aprót bólintottam,és gondolkozni kezdtem.
10 évvel ezelőtt,akkor amikor megismertem őket,amikor minden elkezdődött.10 évvel ezelőtt szerettem bele Harry Styles-ba és lett az egyik legjobb barátnőm Eleanor Calder.Tudom,most nem értitek mi történt akkor,de akkor kezdjünk csak hozzá.Elmesélem nektek azt a felejthetetlen nyarat,ahol az egész életem felfordult.
Azt a nyarat,amely Londonban kezdődött és Párizsban fejeződött be.
Ez az én történetem.Az én szerelmes sztorim.Az enyém,Ashley Monroe-é.